ИСТОЧНИКИ
Г л а в а 1
1 См.: iSamu Mihaly. A szocialista jogrendszer tagozodasa-
nak alapjai. VII. fej. Budapest, 1964, 193—239. old.
2 См.: Durkheim E. A szociologia modszere. Budapest, 1917,
86—93. old.
3 См.: iSzabo Imre. A jogelmelet alapjai. Budapest, 1971,
149. old. Кравченко В. В. О характере норм, создаваемых доб
ровольными обществами. — Сов. государство и право, 1960, № 8,
с. 22—31,
4 См.: S z ab 6 I mre. Op. cit., 147—149. old.
5 См.: Kulcsar Kalman. A jog nevelo szerepe a szocialista
tarsadalomban. Budapest, 1969, 131. old.; Peschka Vilmos.
Jogforras es jogalkotas. Budapest, 1965, 264—265, 269. old.
6 См.: Kulcsar К a" 1 m £ n, A szituacio jelentosege a jogalkal-
mazas folyamataban. AJT, 1968/4 sz.; Szabo Imre. Op. cit.,
124. old.
7CM.:Samu Mihaly. Op. cit., 119—121. old.; Szotaczky Mihaly. A jog lenyege. Budapest, 1970, 271—293, old.
Глава 2
Az itelet dialektikus logikai elmelete.
des Unrechts. Berlin,
1 См.: Erdei Laszlo.
Budapest, 1971, 316, old.
2 См.: Jellinek G. Die Klassifikation
1911, SS. 76—78.
3 Cm!: Varga Csaba. A jog meghatarozasanak nehany
kerdese a szocialista jogelmeletben. AJT, 1967/1 sz., 154. old.
4 См., например: Moor Gyula. Bevezetes a jogfilozofiaba.
Budapest, 1923, 275—277. old.; Somlo B6dog. Jogboicseleti
eloadasai. Elso ftizet. Kolozsvar, 1905, 57. old.; Somlo Bodog.
Allami beavatkozas es individualizmus. Budapest, 1907, 182. old.;
Stammler R. Wirtschaft und Recht nach der matenalistischen
Geschichtauffassung. Leipzig, 1896, 189. old.; Friedrich C. J.
Die Philosophic des Rechts in historischer Perspektive* Berlin —
Gottingen—Hildeberg, 1955, 92. old.; Arnold T. W. The Symbols
of Government. New York, 1962, pp. 175—177.
131
5 См.: Knapp V. A. termeles iranyitasa es az allam—es jog-
tudomany Budapest, 1962; Bratusz Sz. N. A gazdasag es a jog.
KJCGY, 1964/4 sz.; Vilaghy Miklos. Gazdasagpolitika es jog.
Valosag, 1968/5 sz.
6 См.: F i с z e r e L a j о s. A vallalat es az allamigazgatasi
szervek viszonya. AJT, 1968/4 sz., 598, old.
7 См.: Szabo Imre. A jogelmelet alapjai, 15—24, old.;
Allames jogelmelet. Tankonyv. Budapest, 1970, 374—376. old.;
Керимов Д. А. Свобода, право и законность в социалистиче
ском обществе. М., Госюриздат, 1960, с. 192—194.
8Peschka Vilmos. Jogforras es jogalkotas. Budapest, 1965, 56-57. old.
/См.: Peschka Vilmos. Kiserletek a jog ontologiai megalapozasara. AJT, 1970/2 sz., 196. old.
10 См.: Грибанов В. П. Интерес в гражданском праве.—
Сов. государство и право, 1967, № 1, с. 51.
11 Heller Agrees. Ertek es tortenelem. Budapest, 1969, 12.
old.
12 Szotaczky Mihaly. A jog lenyege, 169. old. См, также:
Peschka Vilmos. Kiserletek a jog ontologiai megalapozasara,
216—217. old.; Ja ne v. A szocialista jog lenyegenek kozvetlen
megnyilvanulasa funkcioiban. MJ, 1974/3 sz., 172—173, old.; Кери
мов Д. А. Свобода, право и законность в социалистическом обще
стве, с. 82.
13 См.: Asztalos Laszlo. A polgari jogi. szankcio. Buda
pest, 1966, 14. old.; Peschka Vilmos. Jogforras es jogalkotas,
425. old
и Kulcsar Kalman. Az ember es tarsadalmi kornyezete. Budapest, 1969, 322—323. old.; Eorsi Gyula. A jogi feldosseg alapproblemai. A polgari jogi felelosseg. Budapest, 1961, 62. old.
15 См.: Kulcsar Kalman. A szociologiai modszerek hasznal-hatosaganak lehetosegei es elvi problemai a jogtudomanyban. AJT, 1967/4 sz., 478. old.; Szotaczky Mihaly. Op. cit, 105— 106. old.
16. См.: Szotaczky Mihaly. Op. cit., 79—105. old.; Kowal-ski J. przyezynek do rozwazan nad pojeciem prawa. P i p, 1964/4, str. 570.
17 См.: iSamu Mihaly. Az allam viszonylagos onatlosaga.
AIG, 1964/9 sz.; Samu Mihaly. Az allam elidegenedese. AIG(
1965/7 sz.; Antalffy Gyorgy. Allam es demokracia. Budapest,
1967, 289. old.; Allam es jogelmelet. Tankonyv. Budapest, 1970, 117—
123. old.; Денисов А. И. О соотношении государства и общества^
в переходный период от капитализма к коммунизму. — Сов, госу
дарство и право, 1960, № 4, с. 33.
18 См.: Szabo Imre. Lenin a jogrol es a szocialista jogrol,
AJT, 1970/1 sz., 5. old.
19 См.: Peschka Vilmos. Kiserletek a jog ontologiai mega
lapozasara. AJT, 1970/2 sz., 210. old.
20 См.: Gregorowicz J. Definicje w prawie i w nauce
prawa. Lodz, 1962.
132
21 Bergbohm K. Jurisprudenz und Rechtsphilosophie. Leipzig,
1892, S. 77; Weigelin M. Moral und Rechtsphilosophie. Leipzig,
1927, S. 148.
22 Petrazycki L. Wstep do nauki prawa i moralnosci. Wars-
zawa, 1930, str. 28.
23Wieniediktow A, W. Panstwowa wiasnosc socjalistyczna. Warszawa, 1952, str. 41.
24 См.: Jellinek G. Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1900, S. 303.
v; i n d s с h e i d B. Lehrbuch des Pandektenrechts. Frankfurt AM,
1906.
25 См., например: Kelsen H. Hauptprobleme der Staatsrechts-
lehre entwickelt aus der Lehre vom Rechtstatze. Tubningen, 1911,
S.S. 334—335.
26 См., например: Stone J. Meaning and Role of Definition
of Law. Archiv fur Rechts und Sozialphilosophie, 1963, Nr. 39,
pp. 18—21; Stone J. The Province and Function of Law. Sidney,
1946, pp. 380—382. Jenkins I. The Onthology of Law and the
Validation of Social Change; Peschka Vilmos. KiserJetek a jog
ontologiai megalapozasara. AJT, 1970/2 sz.; Mac Iver R. M. The
Modern State. Oxford Univ. Press, 1964, pp. 252—263.
27 См: Рейснер М. Право. Наше право, чужое право, общее
право. Ленинград — Москва, 1925.
28 С тучка П. И. Избранные произведения по марксистско-
ленинской теории права. Рига, Латгосиздат, 1964.
29 Голунский С. А. Основные направления развития обще
народного права.— Сов. государство и право, 1962, № \\f
с. 3—14.
30Sztrogovics M. Sz. A jogviszonyok elmeletenek ker-desei. KJCGY, 1965/1 sz,, 3. old.
31 Пионтковский А. А. К вопросу об изучении общена
родного права. — Сов. государство и право, 1962, № 11, с. 16—17;
Пионтковский А. А. Некоторые вопросы общей теории
государства и права.— Сов. государство и право, 1956, № 1,
с. 14—27.
32 Ф а р б е р И. Е. К вопросу о понятии права. — Сов. государ
ство и право, 1957, № 51, с. 38—49.
33 Кнапп В. По поводу дискуссии о системе права. — Сов. го
сударство и право, 1957, № 5, с. 114—120.
34 См.: К о w a I s k i J. Przycznek do rozwazan nad pojeciem
prawa. P i p, 1964/4, str. 568.
35 См.: Kowalski J. Op. cit., str. 571.
36 См.: OpalekK., Wroblewski J. Zagadnienia teorii
prawa. Warszawa, 1969, str. 38.
37 См.: Antalffy Gyorgy, Halasz Pal. Tarsadalom,
allam, jog. Budapest, 1963, 2-1'3—218. old.
Warszawa—Poznan, 1972,
38 См.: Szabo Imre. A szocialista jog, 63, 238—253. old.;
Szabo Imre. Allam — es jogelmelet. _ Egyetemi jegyzet Buda
pest, 1965, 16—29. old.; Szabo Imre. A jogelmelet alapjai, 28,68,
84. old.; Z i e m b i n s к i Z. Teoria prawa, ""
str. 32,
133
^Sarriu Mi ha I y. A szociaJista jogrendszef (agozodasanak alapjai, 166—180. old.
40 См.: Szamel Lajos. A jogforrasok. Budapest, 1958, 75.
old.; Peschka V i 1 m о s. A jogviszonyelmelet alapveto kerdeseu
107—109. old.
41 Cm,: Varga Csaba. A jogtudomanyi fogalomkepzes nehany
mddszertani kerdese. AJT, 1970/3 sz., 596—600. old.; Szabo Imre.
A jogelmelet alapjai, 108. old.
Глава 3
1 См., например: Benedek Karoly. A jogi formalizmusrol.
JK, 1966/7 sz.
2 Кечекьян С. Ф. Нормы права и правоотношения. — Сов,
государство и право, 1955, № 2, с. 23. См. также: Opalek К.
A jog motivacios hatasa SIAUPP 75. Pecs, 1970.
3 E r d e i L a s z 1 6. Op. cit., 73. old.
Г л а в а 4
'См.: Hoffmann Pal. A jog lenyege. Pest, 1864.
2 Peschka Vilmos. A jogviszonyelmelet alapveto kerdesei,
109. old.; AntalffyGyorgy, Halasz Pal. Tarsadalom,
allam, jog, 247. old.; Кечекьян С. Ф. Правоотношения в социа
листическом обществе. М., Изд-во АН СССР, 1958, с. 24—25.
3 Szabo Imre. A jogelmelet alapjai, 25—27. old.
4 См.: fNiszalovszky Endre. A csalad jogi rendjenek
alapjai. Budapest, 1963, 200. old.
Г л а в а 5
1 См.: Szabo Imre. A szocialista jog, 300—304. old.
2 См.: Troiler A. Oberall gultlige Prinzizien der Rechtswissen-
schaft. Frankfurt A/Main—Berlin,> 1965, SS. 72—73; Katonane
Soltesz Mart a. Szemelyiseg es jog. Budapest, 1972, 229—
236. old.; Того Karoly. A jogszabaly—elokeszitesrol. MJ,
1974/8 sz.
3 См.: Hegel G. W. F. A jogfilozofia alapvonalai. Budapest,
1971, 236. old.
4 Szabo Imre. A jogelmelet alapjai. 40. old.
5Podgorecki A. Zarys socjologii prava, Warszawa, 1971, str,—15—16.
6 См.: Szabo Imre. A jogelmelet alapjai, 123. old.; S h k 1 a r J. N. Decisionism. Rational Decision. New York, 1964, pp. 16—17,
7 См., например: Grosschmid Вёni. Maganjogi eloadasok. Jogszabalytan. Budapest, 1905, 11, 333, 782. old.; Poll а к Hies. Erosek es gyengek. 1902, IV fejezet; Kiss Geza. A jogalkalmazas modszererol Budapest, 1909, 15. old.; Somlo Bodog. Juristische Grundlehre. Leipzig, 1917, S. 426; Moor Gyula, Logikum a jogban. Kulonlenyomat. Budapest, 1928. и др. См. также; Magyari Geza. Magyar polgari perjog. Budapest, 1924, 39L old; Magyari Geza. Osszegyujtott dolgozatai. I. kot. Budapest, 1942, 25. old.
8Czrnovski S. Kultura. I kot. Warszawa, 1956, str. 20.
9 См.: Grosschmid Beni. Op. cit., 11. old. См. также:
Korom Mihaly, A jogalkotas es jogalkalmazas kerdesei. MJ,
1969/5 sz.
10 См.: Szabo Imre. A szocialista jog, 94—99. old; Allam
es jogelmelet. Tankonyv, 546. old.
11 См.: Antalffy G у orgy, Halasz Pal, Tarsadalom,
Allam, Jog, 214—215.. old.
12 См.: Hartai Laszlo. Az igazsag ervenyesulesenek anyagi
jogi problemai a polgari perben. JK, 1971/7 sz.
13 Kulcsar К alma n. A szociologiai modszerek hasznalata-
nak lehetosegei es elvi problemai a jogtudomanyban. AJT, 1967/4 sz.,
478. old.
14 Szilbereky J e n o. Tarsadalmi fej lodes es a polgari eljaras.
Budapest, 1973, 88. old. См. также: Nevai Laszlo. Magyar
torvenykezesi szervezeti jog. Budapest, 1961, 16. old.
15 См.: Kulcsar К aim an. A jog nevelo szerepe a szocialista
tarsadalomban, 147—148. old.; Szilbereky ~J en o. Op. cit., 163—
172. old.
16 См.: Hartai Laszlo. Op. cit., 351. old.
17 Ibid., 352. old.
18 См.: Ra*cz Attila. A nepi tilnoki intezmeny es fejleszte-
senek elvi—gyakorlati kerdesei a szocialista orszagokban. A nepi
iilnokok reszvetele a biroi itelkezesben. MTA, Budapest, 1971, 57, old.
19 Kulcsar Kalman. A jogalkalmazas (unkcionalis elemzese-
nek problemai. AJT, 1964/4 sz. 612. old.
20 Cm.:' Hartai L a s z I 6. Op. cit., 355. old.
21 Cardozo B. The Growth of the Law. Yale Univ, Press, 1925,
p. 20.
Глава 6
1 Ross A. Kritik der Sogenannten Praktischen Erkenntnis. Ko-
penhafen—Leipzig, 1933, S. 11.
2 См.: Szabo Imre. A szocialista jog, 307, 317. old.
3 См.: Revai Tibor. A. dolgozok resztvetele az igazsagszolgal-
tatasban. Budapest, 1970, 69—73. old.
* Ibid., 77—78. aid.
5 См.: Kulcsar Kalman. A szituacio jelentosege a jogalkaj-£ falyamataban. AJT, 1968/4 sz., 552. old.
134
P, 1967/3, str. 377— Kopenhagen—
P i
6 Wroblewski J. Stosovante prava
378.
K. Gesetz und Staat.
7 См.: Oiiveckrona
Leipzig, 1940, SS. 126—128.
old.
dolgozatai.
8 См.: Szilbereky Jeno. Op. cit, 22—23.
9 См.: Magyari Geza. Osszegyujtott
kot.,
205. old.
10 См.: Nagy Lajos. A Bimtetobiroi dontes pszihologiajanak
nehany kerdese. AJT, 1970/3 sz., 458—459. old.
11 См.: Plosz Sandor. Osszegyujtott dolgozatai. Budapest,
1927, 315. old.
12 Wo 1 en ski'J. Logiczne problemy wykladni prawa. Warsza-
wa—Krakow, Prace Prawnicze, 1972, str. 20—22.
13 Ibid., str. 15—16.
14 См.: Szabo. Imre. A jogszabalyok ertelmezese. Budapest,
I960.; Pikler К or n el. A szokasjog, kulonos tekintettel a tor-
venyessegre. 1960, Kandidatusi ertekezes. MTA Kezirattar.
15 Moor Gyula. A joghezag kerdeserol. Kolozsvary emlek-
konyv. Budapest, 1939, 311—316. old.
16 См.: PeschkaVilmos. Gondolatok a joghezagrol es a
jogi analogiarol. JK, 1966/3 sz., 130—131. old.
17 Szabo Imre. A szocialista jog, 284—287. old.; A jogsza
balyok ertelmezese, 347—349. old.
18 См.: Beck Salamon. Az ugynevezett szuperovas. JK,
1957/4—6 sz., 154. old.; Kulcsar Kalman. A jogszociologia
problemai. Budapest, 1960, 219—220. old.; Peschka Vilmos.
Jogforras es jogalkotas, 474—476. old.; S a m u M i h a 1 y. Politika, jogpolitika, jog, JK, 1974/8 sz, 407—408. old.
19 См.: Pp. § 166, § 164, 1 bek., § 163, 2 bek.
20 Plosz Sandor. Op. cit., 168. old.
21 См.: Foldesi Tamas. A marxista filozofia bizonyitasel-
meletenek alapjai. Budapest, 1967, 187. old.
22 Peschka Vilmos. A jogugyletek ertelmezese. AJT,
1965/1 sz., 18—19. old.
23 Kelsen H. General Theory of Law and State. Cambridge,
1949, pp. 136—137.
24 Peschka Vilmos. Op. cit, 18. old.
25 Magyary Geza. Op. cit., 201—216. old.
26 Peschka Vilmos. Op. cit., 43—44. old.
Buda-
27 Z s б g 6 d Ben6. Fejezetek kotelmi jogunk korebol
pest, 1899, 259—260. old.
28 Ibid, 262, old.
polgari
29 См.: BH N 1.967/5 sz. 5295; N 1967/10 sz. 5466; A
Perrendtartas magyarazata. Budapest, 1967, 98—99. old.
30 См.: Szabo Imre. A jogelmelet, alapjai, 124. old.
31 См.: Nagy Lajos. Op. cit, 474. old.
32 См.: AntalffyGyorgy, Halasz Pal. Op. cit., 278. old.
136
Глава?
1 Kulcsar Kalman. A szociologiai gondolkodas fejlodese,
Budapest, 1966, 493—495. old.
2 Szabo Imre. A jogdmelet alapjai, 132. old; Nevai Laszlo.
Magyar torvenykezesi szervezeti jog, 55. aid.
3 Szilbereky Jeno. Op. cit., 211—214. old.
4 См.: Hegel G. W. F. A jogfilozdfia alapvonalai, 233. old.
5 M о 1 n a r Kalman. Eskudtszekunk. Nafeyvfcrald, 1190»,
1-3-^14, old.
6R6nai Zoltan. Az eskudtszek kerdese es a magyar es-kiidtbirosagi reform. Budapest, ill913, lil. old.
7 См.: Szilbereky Jeno. Op. cit, 61—68. old,; Racz At-
lila. Op. cit, 50. old.; Wlodyka iS. Organizacja Sadownictwa.
'Krakow, 1959; Lesznoj V. Az oktoberi forradalom es a szociali
sta jog kialakulasa MJ., 1067/5 sz.
8 См.: Llewellyn K- The Common Lam Tradition. De
ciding Appeals, p. 423. Kulcsar Kalman. A politika elem a
biroi es az allaniigazgatasi jogalkalmazasban, Ш6. old.
Глава 8
1 См.: Kiss Geza. Interpretatio es szokasjog1 a romai ma-ganjogban. Budapest, 1909, 191. old.
2Benthman —Hollweg. Der germanische romanische Zi-\il-prozess im Mittelalter. M kot Bonn, (1968, S. lilil.
3 Grosschraid Beni. iMaganjogi, eloadasok. Jogszabaly-
tan, 128. old.
4 Kulcsar Kalman. A. jogalkalmazas funkcionalis elem-
zesenek problemai. AJT, 1969/4 sz., 609—610. old.
5 Planum Tabulare sive Decisiones Curiales per Excelsam De-
putationem a piae memoriae Imperatrice et Regina Hungariae Diva
Maria Theresia aeternus ordinatum collectae anno 1769. Pozsony,
11817.
6Szladits Karoly. Magyar maganjog. Г. Kot Budapest, 1941, 76. old.; Grosschmid Beni. Op, cit., 727. old.
7Grosschmid Beni. Op. cit, 242, 8.ГЗ, 821. old. См. также: J et hr o-iB r own W. The Austinian theory of Law. London, ■1906, pp. 288—Й89, 296, 306—309, 330.; Puchta G. F. Das Ge-wohnheitsrecht Erlangen, ili8S8, S. 167.
8 См.: Austin J. Lectures on Jurisprudence or the Philosophy of Positive Law. London. 1869, pp. 520, 533, 654—655; J he-ring R. Geist des Romischen Rechts. I resz. Leipzig, ;Ш74, S. (29; Stampe E, Unsere Rechts und Begriffsbildung. Greifswaldt'l'907, iSS. 4—5; Pulszky Agost. Jog es allambokseszet alap-tanai. Budapest, 1885; Pound R. Interpretations of Legal History. Cambridge, 1923, ,pp. 154—455; Allen С. К. Law in the Making, Oxford, ;Ш58, (p. 74; В a t i f f о 1 H. La philosophie du droit. Paris, 1062, p. 43; Szamel Lajos. A jogforrasok. Budapest, 19Э8, 105. old.; Peschka Vilmos. Jogforras es jogalkotas. -110. old.; Pesch-
137
к a Vilmos. Ceiszeruseg a munkafolyamatban es a jogi norma-ban AJT. 1968/2 sz., .222, old.; Kulcsar Kalraan. A marxiz-mus es a torteneti jogi iskola. JK, 1965/2 sz. и др.
9 Ehrlich E. Grundlegung der Soziologie des Rechts. Mun-
chen —Leipzig, 1913, S. 12.
10 M о n t e s q u i e u С h. L. A torvenyek szellemerol. I.XI.6.
Budapest, 1964. См. также: Szotaczky Mihaly. Montesquieu
nezetei az allamrol es a jogrol. JK, '1963/3 sz.
11 Mason A. T. Brandeis, Lawyer and Judge in the Modern
State. Princeton, 1933, p. 1.
12iMarcic R. Vom Gesetzesstaat zum Rkhtersstaat. Recht als Mas der Macht, Gedanken iiber den demokratischer Rechts und Sozialstaat. Wien, 1957; Revai Tibor. Op. cit., 89—90. old.
13 Gramsci A. Marxizmus, kultura, muveszet. Budapest, 11967,
44. old.
14 См.: Levy-Bruhl H. Science du droit ou Juristique. Chai-
ers Unt. de Sociologie Vol. VIII. Paris, 4950, p. 129.
J5<Savigny F. K. System des heutigen romischen Rechts. Berlin, 1840, SS. 24, 35, 41; Gierke O. Naturrecht und Deufsches iRecht. Frankfurt A/M, I 883; Hoffmann Pal. A jog lenyege. Pest, 1864; Windscheid B. Lehrbuch des Pandektenrechts. Frankfurt A/M. и т. д.
16 См.: Kiss Geza. A iogalkalmazas modszereirol. Buda
pest, 1909.
17 В i n d i n g K. Handbuch des Strafrechts. Leipzig, 1885,
S. 200.
18 С a r d о z о В. The Growth of the Law. Yale Univ. Press.,
1925, p. 20.
19 К an t or о w icz (Flavius) H. Der Kampf urn die
Rechtswissenschaft. Heidelberg, 1906, S. 15; Fuchs. Recht und
Wahrheit in unserer heutigen Justiz. Berlin, 1908, SS. 15—16.
20 Biilow O. Gesetz und Richeramt. Leipzig, 1885, SS. 1—2,
44—47; R ti m e 1 i n M. Werturteile und Willensentscheidungen im
Zivilrecht. 1891, S. 29; Kohler J. Der schopferische Kraft der
Jurisprudenz. Ihering's Jahrbuch, S. 29; С s i k у Janos. Szaba-
djog es szociologia. Klny, 1935.
21 Holmes O. W. The Common Law. Boston, 1&81, p. 1.
22 Southern Pacific Co. v. Jensen (257. U. S. 215, 221).
23 €ardozo B. The Nature of the Judicial Process. London,
1957, pp. 88, 89.
24 W a n d e r b i 11 A. T. Man and measures in the Law, New
York, 1949, p. 38; Jackson R. H. The Struggle for Judicial Sup
remacy. New York, 194il.
25 F r a n k J. Law and the Modern Mind. London, 1949,
pp. 6—7, 222—228, 252—260.
26 Arnold T. W. The Symbols of Government. 1935, pp. 21,
46, 271.
27 iR о dell F. Woe Unto You, Lawyers, 1957.
28 L 1 e w e 11 у n K. Some realism about realism. Цитирует
Klucsar Kalman. A jogszociologia problemai. Budapest, 1960,
72. old.
138
29 R о s s A. Towards a realistic Jurisprudence. Copenhagen,
1946, p. 150.
30 Leclerq J. Du droit naturel a la sociologie. I tome. Pa
ris, 1960, pp. 49, 84
31 Viral 1 у M. La pensee juridique. Paris, 1960, pp. 160—166.
32 Peschka Vilmos. Az egzisztencialista jogfilozofia. Kri-
tikal Tanulmanyok a Modern Polgari Jogelmeletrol. Budapest, 1967,
301—347. old.
33 Lloyd D. The Idea of Law. London, 1964, pp. 259—
261, 262.
34 Kelsen H. Reine Rechtslehre. Leipzig —Wien, 1934, SS. 83,
88—8Э; Kelsen H. Allgemeine Staatslehre. Berlin, 1925, SS. 2Ш —
234; См. также: Akzin. Analysis of State and Law Strukture,
p. 5.
35 Rot h-S t i e 1 о w K. Die Auflehnung des Richters gegen
das Gesetz. Ring-Verlag, 1963, SS. 36, 198.
36 Wasserstrom R. The Judicial Decision. Toward a Theo-
ty of Legal Justification. Stanford & London & Oxford Univ. Press,
1961.
37 Shklar J. N. Op. cit, 3—17. old.
39 G i 11 e s p i e Ch. С The Edge of objectivity. Princeton Univ. Press., 1960, p. 157.
39 См., например: Kritikai Tanulmanyok a Modern Polgari
Jogelmeletrol. Budapest, 1963; Kulcsar Kalman. A jogszocio
logia problemai. Budapest, 1960; Szabo Imre. Szocialista jogel-
melet — nepi demokratikus jog. Budapest, 1967; Peschka Vil
mos. A modern jogfilozofia alapproblemai. Budapest, 1972; К о-
w a 1 s k i J. Funkcjonalizm w prawie Amerykanskim. Warszawa,
1961; О p a 1 e k K., Wroblewski J. Wspolczesna teoria i socjo-
logia prawa w Stanach Zjednochcnych Ameryki Polnocnej. War-
szawa, 1963; Кейзеров H. M. Власть без будущего. М;, По
литиздат, 1067.
40 Van Eycken P. Methode positive de rintenpretation juri
dique. Bruxelles —Paris, 1907, pip. 133—305.
41 Jhering R. V. Geist des romischen Rechts auf den ver-
scheiedenen Stufenseiner Entwicklung, S. 516.
42 Szabo Imre. Jogi gondolkodasunk szocialista atalaku-
lasa. A. Ig., 1960/6 sz.
43 См.: Szabo Imre. A jogszabalyok ertelmezese, 194. old.
44 См.: Kulcsar Kalman. A politika es a jog yiszonya
Lenin muveiben. AJT, 1970/1. sz., 19. old.; Peshka Vilmos.
A jogviszonyelmelet alapveto kerdesei, 48. old.
43 См.: Sarandl Imre. Az uj gazdasagi mechanizmus es a jog. JK, 1968/2 st.t 69. old.
Глава 9
1 Vag6 Tibor. A Legfelsobb Birosag elvi iranyito es'itel-kezo tevekenysege a szocialista tarsadalom epitesenek szolgalata-ban. MJ, 1970/3 sz.
139
2 См.: Szabo Imre. A Magyar Nepkoztarsasag jogfejlode-
senek sajatossagairol. A. Ig., Ш56/7—8 sz.; Szabo Tmre.
A jogszabalyok ertelmezese, 226—£27, old.; Szamel Lajos. A.
jogforrasok, Г29—.130. old.; Peschka Vilmos. Jogforras es
jogalkotas, 106. old.; Kulcsar К aim an. A jogszodologia prob-
lemai, 219. old.; Szakacs Odon. A legfelsobb Birosag e-yakor-
lata es a kodifikada MJ, J970/2 sz,
3 См.: Eorsi. Gyula. A magyar jogfejlodes kerdesei nepi
demokraciank elso tiz eveben. JK, 1955/6 sz.; Szilbereky Jeno. Biroi
gyakorlat es polgari jogunk fejlodese, JK, 1952/2 sz.; Benedek
Kj a r о 1 y. Jorgendzerunk es igazsagszolgaltatasunk fejlodesenek
25 eve. MJ, Ш70/3—4 sz., Ш8. old.
4Bihari Otto. A Legfelsobb Birosag alkotmanyos helyzete Magyarorszagon. JK> Ш67/3—4 sz., 188. old.
5 См.: Racz G,y6rgy. A Legfelsobb Birosag elvi, iranyito
funkcioja. JK, 1966/8—9 sz.; Racz Gyorgy. Kiegeszito megje-
gyzesek a Legfelsobb Birosag elvi iranyito funkciojarol. JK, :li9i67/3—
4 sz.'; Hartai Laszlo. A polgari peres eljaras szabalyai es a
Legfelsobb Birosag iranyito szerepe. JK, 1964/1 sz.; Szabo Im
re. A jogszabalyok ertelmezese, 53(5. old.; Z о 11 a n Odon. A Leg
felsobb Birosag teljes ulese. MJ, Ю69/3, sz.; Gellert Gyorgy.
A legfelsobb Birosag polgari elvi hatarozatainak revizioja. MJ,
1970/2 sz.
6 См.: Racz Gyorgy. A Legfelsobb Birosag elvi iranyito
funkcioja. 421. old.
6Petrazycki L. Teoria prawa i panstwa. W zwiazku z teoria moralnosci. 11. Warszawa, I960, poz. 248—286; См. также: Верчен ко А. Я. Советское социалистическое право. М., Мысль, '1967, с. 17.
7 См.: Дулов А. В. Введение в судебную психологию. М.,
Юрид. лит., 1970, с. 68.
8 См.: Асмус В. Ф. Проблемы интуиции в философии и ма
тематике. М., Соцэкгиз, 1963.
9 В a h m a A. J. Types of intuition. Albuquerque, University
of New Mexico Press, Ш60.
10 См.: Асмус В. Ф. Указ. соч., с. 288.
11 Ом.: Bergson H. Teremto fejModes. Karcag, 1930; Berg-
son H. Bevezetes a metafizikaba, Budapest, №0; Bergson H.
Metafizikai ertekezesek. Budapest, 1925; Gillouin R. Henri Berg
son filozofiaja. Budapest, Щ14.
12 /Поноем a p e в Я. А. Психика и интуиция. М., Политиздат,
1967, с. 99.
13 Пономарев Я. А. Указ. соч., с. 244.
14 Н о г v a t h В а г n a. Bevezetes a jogtudomanyba. Szeged,
1932, 98. old,
15 Bah m A. J. Op. cit, pp. 1—5.
16 См.: Асмус В. Ф. Указ. соч., с. 282.
17 Lee О. Existence and Inguiri. University of Chicago Press.
Г949, p. 98; В a h m A. J. Op. cit., pp. 1—6.
18 См.: Асмус В. Ф. Указ. соч., с. 293.
Глава 10
1 Beck Salamon. Jogforras es jogalkotas. AJT, Юбб/З sz.,
487, old.
2 См.: Hartai Laszlo. A Legfelsobb Birosag, 5 sz. ira-
nyelverol. MJ, 1966/1 sz.
3Wolodyka S. Prawotworcza dzialalnost Sadu Najwyzszie-go. Prace Prawnicze, Krakow, 1967, str. 157—187.
Глава 11
!Antalffy Gyorgy. A jogalkotas es a jogalkalmazas ailam es jogelmeleti vonatkozasairol. JK, 1969/10 sz.\ 499, old.
2 Ibid, 500. old.
3 Roth-Stielow K. Op. cit., SS. 57—58.
4 См.: Алексеев С. С. Общая теория социалистического
права. Вып. 3. Свердловск, Средне-Уральское книжное изд-во, 1965,
с. 104—iIilO; Марксистско-ленинокая общая теория государства и
права. Основные институты и понятия, М., Юрид. лит., 1970,
с. 617.
5 См.: Hegel G. W. F. A jogfilozofia alapvonalai. Buda
pest, 1971.
140
«все книги «к разделу «содержание Глав: 15 Главы: < 10. 11. 12. 13. 14. 15.